Arany János: Családi kör - Zámbó Jimmy verzió

Este van Pesten, a sarkon k***ák állnak,
A rendőrők az autóikban fánkot zabálnak.
Kihalt az utca és kihalt a város,
Elaludt minden mi egészségre káros.
Zúg a Junoszty TV, nincs már benne adás,
József Attila se mondja?Aludj el kis Balázs.
Senki sincs az utcán, csendesség van végre.
Pedig az éjszakának közel sincs még vége.

Csepeli ház előtt fékez le egy verda,
Nyílik az ajtaja Jimmy lép ki rajta.
Beb***za az ajtót, majd bemegy a házba,
Odabenn szerető felesége várja.
Elcsattan a saller, Jimmy tiszta ideg,
Szemevérben forog tekintete rideg.
Válni akarsz ringyó?-teszi fel a kérdést,.
Felesége nem bírja felfogni a sértést.

Edit asszony bámul, mint borjú a kapura,
Vele szemben gázpisztollyal kezében az ura.
Az asszony sikít rohan: irány az emelet,
Jimmy ordít:állj meg szétlövöm a fejed!
Négyóra köryékén járhat már az idő,
Kinyílik az ablak s Jimmy négyet kilő.
Viharos szél tombol, tódul be a huzat
Nem sejti a barom: ma ő lesz az áldozat.

Jimmy áll a szekrénynél, valamit keres,
Hamarosan előkerül a 9 milliméteres.
Mérgében abból is kilő egy párat,
De megnyugszik végre s ledobja a tárat.
Odakinn a sötétben megszólal egy kakas,
Lövés dördül ekkor, s Jimmy dob egy hasast.
Kábán esik össze, felsír három árva,
Hülye barom állat, egy még volt a tárba'.

Kék-piros lámpa a mentő tetején,
Orvosok, Jimmy, golyó, minden a helyén.
Rohan az agysebész, s matat az agyában,
Nagy a felfordulás a csepeli kórházban.
Reggel 9 óra s az orvos arcán bánat,
Nem ad több koncertet a négy oktávos állat.
Meghalt a királyunk, a glória felette,
Nem néz le rá Isten - mert ott áll mellette.

Folyik a nyomozás, ki lehet a bűnös,
Ki ölte meg Jimmyt, kire vár majd hűvös?
Gyanús a feleség, de még gyanúsabb fia:
Eltusolták az ügyet - a rendszerben a hiba.
Szegény Jimmy azt hitte megváltja a világot,
A temetésére százezrek visznek majd virágot.
Tanulsággal van tele az egész világháló,
Attól, hogy jó hangod van, még nem vagy golyó álló.

Arany János: Családi kör - versparódia modern változatban

Reggel van, reggel van, mindenki ideges
Ház ura üvöltve tiszta zoknit keres.
Feketés csészével boglya fejű asszony,
Ajánlja az égnek, hogy rája rogyasszon.

Mintha szélből volna a nagylánynak a lába,
Sebesen bevonul a fürdőszobába.
Hosszú perceken át pingálja a szemét,
Testvéröccse ordít: - Gyere ki, te szemét!

Konyha melegében jó pirítós mellett
Nagymama mosolyog, ahogy tőle telhet.
Min vigyorog, mama? - kérdezi a veje,
Csupa borotvahab összevagdalt feje.

WC-be zárkózik a legkisebbik gyermek,
Most írja a leckét - na még csak ez kellett.
Ajtó előtt jár a család furcsa táncot,
Szemük szikrákat szór, arcuk sok-sok ráncot.

Mire a rádió mondja a hét tízet,
Elromlik a bojler, nem ad meleg vizet.
Az asszony begörcsölt kezekkel mosogat,
Férje jeges vízben sziszegve mos fogat.

A nagylánynak immár fél keze kabátban,
A másikban pöttyös kakaós pohár van.
Le is önti rögvest frissen mosott blúzát,
S kabátján vastagon megkent kiflit húz át.

Az utcáról szalad vissza a ház ura,
Lábán cipő helyett megszokott papucsa.
A reggel számára eléri a csúcsát,
A cipőben megleli elveszett slusszkulcsát.

Reggel van, reggel van, ideges mindenki,
Az asszony is elment, nincs már otthon senki.
Bevetetlen ágyon gyűrött párna feszít, 
És a WC-tartály sistereg egy picit...